Mindenekelőtt beszéljünk arról, mi is az a KHR, régi nevén BAR-lista. A KHR-lista lényege, hogy minden ügyfél adata, aki valamilyen hitellel rendelkezik, szerepel ebben a listában, és ezen adatok minden bank részére láthatóak. Létrejöttét az alapozta meg, hogy a bankok láthassák adott ügyfélnek van e más hitele, illetve az hogyan van törlesztve.
Amíg nem volt KHR, ezen adatok hiányában nagyon sokan vettek fel személyi kölcsönöket több banknál, majd azt nem fizették. Mivel a jövedelmük alacsony volt, illetve nem rendelkeztek ingatlannal, a bankok semmilyen módon nem tudták a pénzüket behajtani.
A bankok a KHR-el próbálják bebiztosítani magukat, hogy elkerüljék a rossz adósokat. A lakáshitelek nagyobb értékű hitelek, ezért a bankok különösen vigyáznak azokkal a BAR-os ügyfelekkel, akik ilyen típusú hitelért folyamodnak. A legtöbb esetben ingatlanfedezet bevonását is kérik, ha valaki nem rendelkezik ingatlannal és még BAR-os is, igencsak lecsökkennek az esélyei a hiteligénylésnél. Azonban, ha tud felmutatni ingatlanfedezetet, akár 4-5 %-os kamattal is hozzájuthat a hitelhez, ami lényegesen kisebb, mint a többi szabad felhasználású hitel.
Mi is az értelme ennek a listának?
A Bankközi Adós- és Hitelinformáció Rendszer (BAR) új nevén KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) azért jött létre, hogy a bankok kiszűrhessék a rossz adósokat ezáltal bebiztosítsák magukat. A BAR előtt sokan vettek fel úgy hitelt, hogy körbejártak több pénzintézetet, és mivel az adott bank nem tudta, hogy az ügyfélnek már van 3-4 vagy több hitele, jóhiszeműen kiadta a több millió forintos kölcsönöket a bemutatott munkáltató igazolás alapján. Mikor az adott ügyfél nem fizetett, a bank futhatott a pénze után, hisz a minimális jövedelemből, illetve ingatlanfedezet hiányában nem tudta behajtani azt.
A rendszert 1995-2005 között hívták BAR-listának és ebben az időszakban először nem a lakossági, hanem a vállalkozási hitelszerződéseket figyelték. Magánszemélyek adatai a banktitok miatt csak néhány évvel az indulás után jelentek meg a BAR-listában, majd egyre több pénzintézet és bank csatlakozott a rendszerhez. A törvény egyre szigorúbb lett, így végül minden adós (pozitív/negatív) bekerült a rendszerbe. A rosszul fizető adósoknak ez hátrány, azonban a pontosan, jól fizető adósoknak ez előnyt jelent. A negatív minősítéssel bíró adósok, amennyiben aktív státuszban vannak, nem kaphatnak hitelt, és passzív státuszba kerülésük után sem egyszerű a hitelfelvétel. Negatív KHR-re azon adósok kerülnek fel, akiknek minimum 90 nap elmaradása van ami meghaladja a minimálbér összegét. Passzív státuszba akkor kerül az adós, ha rendezi az adott elmaradást, azaz végtörleszt, futamidő hosszabbításra kerül sor, stb. ). ez a passzív státusz egy évig áll fenn, utána automatikusan törlődik a KHR-ből.
