Ideje összegezni mivel állunk szemben

Mindenki nyugodt, gondtalan életre vágyik: egészség, munkahely, karrier, család, szép otthon, autó, nyaralás, biztonság… Mindezek szép tervek, de gyakori probléma, hogy az anyagi helyzetünk nem engedi meg, hogy megvalósítsuk az elképzeléseinket. ilyenkor  jelenthet kézenfekvő megoldást a hitelfelvétel.

Ehhez azonban elengedhetetlen lehet, hogy ne szerepeljünk azon a bizonyos negativ BAR-listán (mai nevén KHR-listán),  amire a meg nem fizetett, problémásan törlesztett korábbi hiteleink juttattak.  De mi is a BAR-lista, hogyan kerül fel valaki erre a listára, milyen adatokat tartalmaz, és miként lehet lekerülni róla? Milyen lehetőségek vannak a hitelfelvételre?  Cikksorozatunkban ennek járunk most részletesebben utána.

Mi az a BAR-lista?

A BAR-listát (a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszert) 1995-ben  azzal a céllal hozták létre, hogy kiszűrjék a rossz adósokat és a több helyen is hitellel rendelkezőket a rendszerből, annak érdekében, hogy ne vehessenek fel több hitelt.

Amig ez nem létezett, addig az érintett adós a banktitok miatt egyidejűleg több banknál is vehetett fel hitelt ugyanazzal a kereseti igazolással, majd amikor nem törlesztett a bankok futhattak a pénzük után (hiszen nem volt elegendő fedezet). Eleinte csak a vállalkozási hitelszerződéseket figyelték, majd néhány év múlva a magánszemélyekét is. A rendszerhez egyre több pénzügyi szolgáltató csatlakozott, a törvény szigora miatt pedig szinte valamennyi hiteles bekerült a rendszerbe.

BAR-lista vagy KHR-lista?

A köznyelvben KHR-listaként emlegetett Központi Hitelinformációs Rendszer  2006-ban jött létre a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer – a köznyelvben BAR-lista –  jogutódjaként. Ez egy olyan – a hazai pénzügyi szolgáltató intézmények által közösen működtetett információs rendszer és adatbázis, – amely az adatkezelést elektronikus eszközökkel, automatizáltan végzi.  A korábbi BAR listában csak azok az ügyfelek szerepeltek, akiknek tartozásuk volt, a jelenlegi KHR listán viszont státusztól függetlenül minden ügyfelet nyilvántartanak.

A KHR adatbázisban minden hitelfelvevő szerepel a szerződésének, vagy szerződéseinek az adataival. A rendszer szétválasztja a rendben törlesztett hiteleket és a problémás törlesztéseket, így a hitel felvevője vagy  a pozitív vagy a negatív KHR listára kerül.(A negatív KHR lista  felel meg a régi negatív BAR-listának)

A Központi Hitelinformációs Rendszer ezen felül kezeli a szerződésekhez tartozó mulasztások, fizetési késedelmek, esetleges csalások, visszaélések adatait is. Az adatkezelés célja, hogy az ügyfelek hitelképességét az előzmények alapján objektiven lehessen megítélni, és meg lehessen akadályozni a túlzott mértékű eladósodásukat, egyúttal csökkenteni lehessen a hitelezési kockázatot.